匈牙利国家田径中心丨匈牙利布达佩斯丨NAPUR ARCHITECT KFT.

Egy stadion mint fenomén

Egy stadion mint fenomén

A sport esztétikája és sport iránti rajongás posztulátuma – a Ferencz Marcel (NAPUR Architect) tervezte Nemzeti Atlétikai Központ

„A valódi probléma ott kezdődik, amikor a »magaskultúra« világában keressük a sport szépségének magasztalását. (…) Az értelmiségiek Keleten és Nyugaton nemcsak a sportrajongásnak megfelelő írásmódot, hanem a neki megfelelő érzelmi beállítódást is elveszítették, és mindkettőt nehéz visszanyerni.”, a Stanford Egyetem filozófusprofesszora egy teljes kötetet szentelt a sport esztétikájának, a sportnézés nyújtotta élvezeteknek, a bevonódás extázisának és a tömeg viselkedésének a stadionban. Van egy másik figyelemre méltó mű is, amely a sporthoz és a sportolókhoz való különleges viszonyt tárgyalja.

Amúgy jegyezzük meg, hogy az elitek joggal tartanak a tömegtől, hiszen ereje és mozgása gyakorta kiszámíthatatlan. Ebből következően az a tömeg kívánatos a számukra, ahol az individuum egy bizonyos, jól körülhatárolható cél érdekében oldódik fel a körülötte összegyűltekben. A sport azonban lényegénél fogva kiszámíthatatlan, instabil tömeget gerjeszt, és ennek cselekvéspotenciálja annyira öntörvényű, hogy fogalmaink sem nagyon vannak még a leírására, és a társadalomtudományok is csak a következmények ismeretében próbálnak adekvát válaszokat találni. Amúgy a modern idegtudományok kutatásainak köszönhetően ismerjük az agy premotoros kérgében elhelyezkedő tükörneuronokat, amelyek már egy látványra, akusztikai jelre is képesek aktiválódni és eljuttatni birtokosukat abba a lelkiállapotba, amely valóban feloldja az egyéniséget. Mert a sporteseményeken összegyűlő tömeg valójában arra a pillanatra vágyik, amikor De mielőtt erre rátérnénk, zárjuk le az előző gondolatot azzal a megállapítással, hogy a valódi tömegélmény megélésére feltétlenül szükség van egy olyan építészeti struktúrára, amely szabályos, kezelhető formát ad a tömegnek: a stadionra., hogy csak pár ikonikus építményt soroljunk. Impozáns tömegképzésük nem nélkülözi a könnyedséget, és a térstruktúrában elfoglalt helyük egyértelmű választ kínál a látszólag kérdéses funkcióra is. A nagyvárosok nyüzsgő hétköznapjaiban léteznek olyan épületek, amelyek némán és üresen várják a pillanatot, hogy a tömeg oda áramoljon és megtöltse a lelátókat. Egy üres stadion a nagyvárosban a várakozás bonyolult, feszültségekkel teli szigete, amely mintha különös vákuumhatással bírna. Akinek volt már szerencséje egy üres stadion közepéről körbenézni, az tudja, miről van szó. Valamilyen sűrű és kimérhetetlen energiamező képződik meg ezekben a katlanokban, tölcsérekben, amely fogságba ejti a tudattalant. tette fel a létezésre vonatkozó legalapvetőbb kérdést, jelesül, hogy miért van valami és miért nincs inkább a semmi? A semmi, az üresség, ami a magashegyekben, vagy a stadion gyepén valamivé válik, mégpedig olyan sűrű és tömény energiává, amelynek nagyon nehéz ellenállni. Egy jó épület tehát a sportélmény magas szintű átélésének szükséges, pontosabban nélkülözhetetlen feltétele. És a

A sport korszerű definíciója Gumbrecht után az „A győzelem esélye és a veszteség kockázata narratívát, eposzt és drámát eredményez”, amikor a gladiátorok viadalában egyszer csak az egyik küzdő fél elveszíti a harcot és ötvenezer ember pillantásától kísérve néz szembe a halállal. Ez az a tét, amikor a közönség figyelme nem a győztesre, hanem a vesztesre irányult: szembenézni a legfélelmetesebbel, elveszíteni a legértékesebbet. (Amúgy a legfrissebb kutatások szerint az ilyen végkifejletek 80 - 90 százalékában megkegyelmeztek a legyőzött harcosnak.) Viszont nem hallgathatjuk el azt a tényt sem, hogy a sport mint örömforrás a ma Magyarországán súlyosan terhelt problémahalmaz. Erről kár is lenne vitát nyitni. És erről nem a nézők és még csak nem is a sportolók tehetnek. Hogy a sport sem tud „érdek nélküli”, önmagáért való örömmé változni, az rendkívül fájdalmas, és mihamarabb orvosolandó ügy.

A 2017-ben elhatározott Déli Városkapu fejlesztés legfőbb célkitűzése egy vonzó városrész megteremtését irányozta elő. Ennek csupán egy, de kétségkívül nagyon látványos eleme az Atlétikai Központ és kiegészítő projektelemei – együttes nevén a

A fejlesztés ikonikus eleme, a NAPUR munkájának pazar teljesítménye persze a stadion maga, amely könnyed, légies acélszerkezetével úgy koronázza meg a Csepel sziget északi csücskét, ahogy az atlétika emelkedik kecsességével, légiességével és összetettségével a sportágak fölé. Együtt hordozza mindazon szükségszerű attribútumokat, amelyek a többi sportág művészi gyakorlásához nélkülözhetetlenek: erő, robbanékonyság, rugalmasság, kifinomultság, rafinéria. A tetszetős párhuzamok barátjaként – és a stadion elkötelezett híveként – nem tartok annak kijelentésétől sem, hogy a stadion maga is hordozza ezen attribútumok javát. És akkor még egy szót sem ejtettünk az épület igazi erejéről, a titokról, amelynek feltárulására még várnunk kell.

Előtte vizsgáljuk meg a szerkezetet.

A tömegesemény a közönségforgalmi, az enyhén az árvízvédelmi mű szintje fölé emelkedő részen zajlik. Nevezzük ezt alapépületnek. Ezt a 15 000 főt befogadni képes lelátó ismerős geometriája határozza meg. Ez a terület szolgálja ki a közönséget, beleértve a VIP-vendégeket is. A stadionnak azonban, mint már jeleztük, van egy harmadik szintje is, amit nevezzünk jobb híján, amit mi következetesen a téri struktúra posztulátumaként határoztunk meg kezdettől fogva. Ez azonban jelenleg láthatatlan, ami csak az ideiglenes lelátók elbontása után tárul fel a látogató felett. Ez a nem csupán metaforikus értelemben elemelt-kiemelt tér olyan vizuális és fizikai energiákat rejt, amelyek szoros kapcsolatban állnak az épületszerkezet bonyolultságával és egyediségével. Ez a glóriaszerű körív, a pálya koronája, az acélszerkezet gyémánt-struktúrája, valamint a Colosseum árnyékolóira emlékeztető fix kábeltetős térlefedés, amely szerkezet egyébként nem mellékesen a legigényesebb elvárásokat is kielégítő világítási és hangosítási rendszerek hordozója, tulajdonképpen az egész beruházás egységes, briliáns látványeleme. Mestermű. Mindenféle értelemben.

Ez az ég felé emelt, a futókör kerületét meghaladó, 119 darab pilléren álló körív-struktúraegyüttes válik végül tehát a valódi attrakcióvá. Van tehát egy hagyományos és egy mitikus tér, amit tömegesemények során az ideiglenes lelátók elrejtenek a szemlélő elől. Rétegenként nyílik meg előttünk egy káprázatos térstruktúra, a felfelé szélesedő perspektíva borzongató látványával, amelytől nem áll távol a spirituális élmény, amelyet a megnyíló és kitárulkozó égbolt kínál az erre fogékony nézőjének. A vertikális pedig a transzcendenssel rokon, sőt, törekszik, hogy lehetőleg el is érje ezt az állapotot. A szerkezetet merevítő háromszögek bonyolult húzó/feszítő rendszere a világ legbonyolultabb műszaki attrakciójának egyike. Nem próbálok úgy tenni, mintha értenék a szilárdtestfizikához, de a műszaki paraméterek alapján egészen biztos, hogy a határos tudományterületek minden lenyűgöző összetevőjét anyanyelvi szinten beszéli ez az épület. Az acélszerkezet és a monolit vasbetonszerkezet társítása ugyanis igazi építőmérnöki és statikai bravúr, hiszen a tetőszerkezetben keletkező nem csekély feszítő-húzó erőket a vasbetonszerkezet vezeti el, s tartja fogságban.

Ennek az épületnek az eredetisége és a különlegessége abban a titokban rejlik, amelynek a leleplezésére még jó fél évet várnunk kell. Ez látszólag a látható és a láthatatlan problémája, ám mindjárt itt egy esztétikai mankó, amely segít áthidalni az oximoront: mégpedig az épület kecsessége, légiessége, amely elhiteti a szemlélővel, hogy a több ezer tonnányi beton és acél ellenére ez a fészek lebeg. Úgy ám! Levitál.

Nagyjából fél év múlva, a játékok végeztével és a lelátók elbontása után a glóriaszerű városi kör teljes egészében megnyílik a nagyközönség előtt. Futókört már a

Baranyi Krisztina A kétszeres olimpiai bajnok úszó

Tervpályázat: 2018

Kiviteli terv: 2019

Átadás: 2023

Méret: 118 000 m2

Generáltervező: NAPUR ARCHITECT KFT.

Építész szerző, felelős tervező: FERENCZ MARCEL DLA

Generáltervező: DÉTÁRI GYÖRGY DLA

Építész csapat: FILÓ GERGELY, FIKÓ VIKTOR, HOLYBA PÁL, NYUL DÁVID, GRÓCZ CSABA, HORVÁTH DANIELLA, MÉSZÁROS MÓNIKA, SURÁNYI NORBERT, KOVÁCS RÉKA

Tartószerkezet: SZÁNTÓ LÁSZLÓ GÁBOR

Épületszerkezetek: REISCH RICHÁRD

Épületgépészet: LUCZ ATTILA

Épületvillamosság: IVANICS ZOLTÁN

Épületautomatika: HARMATH LÁSZLÓ

Tűzvédelem: DECSI GYÖRGY

Kert- és tájépítészet: SÁNDOR TAMÁS, POLERECZKINÉ MATÉCSA HANNA

Útépítés-közlekedés: DR. MACSINKA KLÁRA PHD

Akadálymentesítés: PANDULA ANDRÁS

Várostervezés: KOTSIS ISTVÁN

Akusztika: CSOTT RÓBERT

Orvostechnológia: TÓTH KÁROLY

Sporttechnológia: ERDEI LÁSZLÓ

Konyhatechnológia: GAULAND ANDRÁS

Környezetvédelem: JENEI ATTILA, NAGY TAMÁS

Geotechnika: SZILVÁGYI LÁSZLÓ, BURGHARDT BALÁZS

BREEAM: CROSS-BODA BORBÁLA

Költségvetés: SZABÓ ÁGOSTON

GENERÁLKIVITELEZŐ

ZÁÉV ZRT.

DEÁK GÁBOR: elnök-vezérigazgató

SZIGETI FERENC: vezérigazgató-helyettes

ISTENES ISTVÁN: kivitelezési igazgató

SCHRIFFERT PÉTER: projektigazgató

ÁRVAI PÉTER: projektvezető

NAGY LEVENTE: vállalkozás vezető

KAJTÁR SZILÁRD: mélyépítő projektvezető

NOVKOV RATKO: projektvezető

FALKENHEIM JÁNOS: gépész projektvezető-helyettes

KAPDEBO LÁSZLÓ: elektromos projektvezető

FLOCH PÉTER: gépész létesítményfelelős

SZILÁRDFY ROBIN: gépész létesítményfelelős

SZABÓ PÉTER: szakági (gépész) projektvezető

LUKÁCS-CSÉZA ANDREA: gazdasági iroda vezető

SZEKERES ANIKÓ: gazdasági vezető

FARAGÓ GABRIELLA: gazdasági felelős

PINTÉR DOROTTYA: műszaki előkészítő

BÁNYAI RENÁTA: műszaki előkészítő

RÉDEI-NÉMETH VIKTÓRIA: irodavezető

VIDA SÁNDOR : műszaki előkészítő

KÓKÁN ISTVÁN: építésvezető

CSISZÉR ÁRPÁD: építésvezető

IMRE ISTVÁN: építésvezető

KŐVÁRI GYÖRGY: építésvezető

VARGA IMRE: építésvezető

ZÁRTH ISTVÁN: építésvezető

KONCSEK PÁL: építésvezető

MÁTÉ GYULA: építésvezető

VARGA TAMÁS: építésvezető

GENERÁLKIVITELEZŐ

MAGYAR ÉPÍTŐ ZRT.

SZIKSZAI ZOLTÁN: elnök-vezérigazgató

KISS MÁRK: gazdasági igazgató

BALÁS ÁKOS: projektigazgató-helyettes

BOGYA GÉZA: felelős műszaki vezető

GYŐRY CSABA DÁVID: projektvezető-helyettes

TÓTH ISTVÁN: épületgépész projektvezető-helyettes

VEDRES BÉLA: vállalkozásvezető-helyettes

MOSONYI MIKLÓS: építésvezető

BORDÁS TAMÁS: építésvezető

BODNÁR ISTVÁN VILMOS: építésvezető

ERŐS FERENC: építésvezető

NAGY OLIVÉR: építésvezető

KRICSÁNY ÁKOS: építésvezető

SZALAI ZOLTÁN: építésvezető-helyettes

KLADEK CSABA: logisztikai főmunkatárs

KOVÁCS SZABOLCS: tervkoordinátor

MAGYAROS BERNADETT: műszaki előkészítő

BARADLAI ERIK: műszaki előkészítő

MAKULA MARIANNA: asszisztens (BREEAM koordinátor)

TÁLOS TAMÁS: gazdasági felelős

VARGA EDIT: projekt gazdasági felelős

TÓTH HUNOR GÁBOR: gazdasági felelős

BARTHA MÁRTA: adminisztrátor (munkavédelem)

BERUHÁZÓ: BFK-BEÜ